2023

Hétfő (04.22.): Áprilisi 22-én hétfőn 6:00-kor kezdődött az utazás. Először Nagyszalontára mentünk, ahol Arany János nyomában jártunk, de nem „csak”, hiszen Nagyszalonta szülöttei még Toldi Miklós, Arany László, Sinka István és Zilahi Lajos is. Megtekintettük a Toldi szerzőjének szobrát az Arany János líceum előtt. A Csonka tornyot kívülről néztük meg, sajnos ide nem tudtunk bemenni, mert hétfőnként zárva van. Nagyszalontán csatlakozott hozzánk tapasztalt honismereti vezetőnk Miskolczi Endre.

Ezután Nagyvárad következett, ahol megtekintettük az Emke kávéházat, ahol Ady Lédával ismerkedett meg. Az Emke közelében található a Nagyváradi Napló épülete, ahol Ady dolgozott és az Ady Endre Gimnázium is. Továbbá megismerkedünk Nagyvárad más nevezetességeivel is.

Majd Köröstárkányba mentünk, ahol az emlékfalnál megemlékeztünk az első, illetve második világháború végén románok által a Belényesi-medencében elkövetett magyarellenes népirtás áldozatairól. Koszorúztunk, majd elénekeltük a Himnuszt. 

19:00-ra érkeztünk meg Vasaskőfalvára, ahol elfoglaltuk a szálláshelyünket.

Kedd (04.23.): a reggeli után nekivágtunk a túrázós napunknak, ezen a napon sétáltunk a legtöbbet. Elsőként a Mézgedi barlangba látogattunk: a Mézgedi barlang az Erdélyi-szigethegység karsztjának egyik legérdekesebb, turisták által is látogatható természetvédelmi területe. 

A barlang után utaztunk tovább, hogy kirándulhassunk a Pádis-fennsíkon. A busztól 2.5 km-t gyalogoltunk a Glavoj-rétig, ott elfogyasztottuk az ebéd csomagunk tartalmát. Innen fél óra séta volt a Ponor-rét. Ezután busszal visszaereszkedtünk a Boga-völgybe, és kb. 2 km megtétele után értünk a Smidl-vízeséshez. A szállásra ismét 19:00-ra értünk vissza.

Szerda (04.24.): Mivel erre a napra esőt jósoltak a meteorológusok, ezért a programot kénytelenek voltunk egy kicsit módosítani. Eredetileg a Rozsda-szakadékhoz mentünk volna, helyette viszont Déva várát néztük meg. Jó döntést hoztunk, ugyanis tényleg borongós volt az idő. Pont emiatt a túrát a Tordai-hasadékba áttettük csütörtökre, és a csütörtök délelőtti torockói programokat tettük át szerda délutánra. Déva után Nagyenyedre mentünk, ahol Bethlen Gábor által alapított református kollégiumot jártuk körbe kívül és belül. 

Nagyenyed után Torockóra mentünk. Ez az a falu, ahol kétszer kel fel a nap és amelyet Europa Nostra díjjal is kitüntettek. Sétáltunk a faluban, majd megismerkedtünk a Böjte Csaba nevével fémjelzett, Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott és a nehéz sorsú gyerekeknek otthont, családot adó intézménnyel a torockói Kis Szent Teréz Gyermekvédelmi Központtal. Bemutattuk egymásnak iskolánkat, iskolánk névadóját, településeinket és azok neves magyar szülötteit. Megismerkedtünk az alapítvány működésével, majd átadtuk az adományokat. Ezután ellátogattunk Torockón a Néprajzi múzeumba, amelyet 1952-ben nyitottak meg, ahol helyet kaptak a festett bútorok, népviseletek, keresztszemes kézimunkák és egyéb érdekességek.

Csütörtök (04.25.): ezen a napon kegyes volt hozzánk az időjárás, úgyhogy délelőtt tudtunk túrázni a Tordai-hasadékban. 

A következő úti cél a tordai sóbánya volt. Lementünk egészen a bánya legmélyére, ahol a gyerek kaptak egy kis szabadidőt. Lehetett focizni, csónakázni és fel lehetett ülni az óriáskerékre.

A sóbánya után Mérára mentünk néptáncbemutatóra (a magyarvistai néptáncbemutatót út közben lemondták). Megismerkedtünk a kalotaszegi népviselettel, láthattuk egy nagyon látványos táncot és végül meg is tanítottak nekünk egy táncfajtát, így a foglalkozást egy közös tánccal zártuk.

A napot városnézéssel fejeztük be: a Kincses Kolozsvárra látogattunk. Megnéztük Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomát, a Farkas utcai református templomot. Megnéztük a Babeș-Bolyai Tudományegyetem főépületét. Elsétáltunk a főteret meghatározó Szent Mihály templomhoz, mely Erdély második legnagyobb gótikus temploma, és megcsodáltuk Fadrusz János legnagyobb alkotását, Mátyás király lovas szobrát. Innen pedig tovább sétáltunk Mátyás király szülőházához. 

A nap végén az egyik csoport Magyarvistán szállt meg, a másik csoport pedig Magyarfenesen.

Péntek (04.26.): ez volt a kirándulásunk utolsó napja. A programban benne volt, hogy hazafelé megnézzük a Sárkányok kertjét és Zsibón a Wesselényi kastély parkját, de telítettség miatt sajnos egyikbe sem tudtunk bemenni. 

Az utunk Zilahra vezetett, ahol a református kollégium falán Ady Endre emléktábláját láttuk, a főtéren pedig a „Zsibói bölény”, Wesselényi Ferenc szobrát néztük meg.

Kirándulásunk egyik legfontosabb helyszíne Érmindszent volt, hiszen iskolánk névadója, Ady Endre, itt született. Megtekintettük Ady Endre szülőházát, illetve a mellette álló, későbbiekben a család által épített gazdag polgári házat, melyben sok személyes tárgyat, családi ereklyéket is láthattunk. Ady szobránál elszavaltuk Az Értől az Oceánig és az Üzenet egykori iskolámba című verset.

Utolsó állomásunk Nagykároly volt, ahol a felújított Károlyi-kastélyt néztük meg kívül és belül is.

Végül – a terveknek megfelelően – 20:00 körül sikeresen hazaértünk.